Asus

Avigo (Texas Instruments)

C-Pen

Casio

Compaq

SonyEricsson

Franklin.hu

Fujitsu-Siemens

G.Mate - Yopy

Handspring.hu

Helio (VTech)

i-mate

Hewlett-Packard

Palm

Psion

Sagem

Sharp

Softfield

SonySymbol

Toshiba

Xircom

A digitális személyi asszisztens (Personal Digital Assistant, innen a PDA) nem más, mint egy tenyérben elférő, kis méretű számítógép, amely alapvetően személyes információk rögzítésére, tárolására, kezelésére és gyors visszakeresésére alkalmas. A PDA a tulajdonosa számára fontos és "jó ha mindig kéznél van" információk tárolására szolgáló digitális eszköz, éppen ezért legfontosabb tulajdonsága, hogy zsebben is elfér.

A PDA egy infravörös port vagy egy USB kábel segítségével az asztali géphez könnyen csatlakoztatható, így az adatok szinkronizálása gördülékenyen valósul meg. Külvilág felé való kapcsolatok miatt ma már egyes gépekben Wi-Fi (nagy sebességű, rádiós hálózati csatlakozás) és Bluetooth rádió (univerzális, gépek közötti kommunikációra való, kis hatótávolságú csatlakozási lehetőség) is van. Ezek segítségével még a "kábeldzsungelt" is elkerülhetjük, és nem kell az íróasztalhoz kötve dolgoznunk, adatainkat a "levegőből" kaphatjuk.

A PDA-k története

A 80-as évek elején még mindenki határidőnaplóba vagy csak egy egyszerű füzetbe gyűjtögette a fontos telefonszámokat, címeket; ide jegyzetelt és ide írta be, hogy mikor kivel találkozik, esetleg még napi tennivalóit is ide jegyezte be. Tizenöt évvel később az Apple cég piacra dobta digitális személyi titkárát, az első toll (stylus) alapú PDA-t: a Newton-t. Ez az eszköz nem lett sikeres, mivel nagy volt és nehéz, ráadásul igen gyengére sikerült a bele épített kézírás-felismerési eljárás. Ráadásul akkor még a felhasználók sem tudták igazán, hogy mire használjanak egy ilyen eszközt...

Nem kellett sokat várni, hogy megérkezzen a PDA-k második nemzedéke. 1995 márciusában az amerikai Palm Computing elkészített egy szintén toll alapú PDA-t, a Palm Pilotot. Az Apple funkciógazdag Newtonjához képest a Palm gyors volt és hatékony, viszont egyelőre csak egyszerűbb feladatokat láthatott el: jegyzetelésre, címjegyzék-karbantartásra, naptári bejegyezések és feladatlisták készítésére lehetett használni. Az eredeti Palm Pilot Professional-t 1megabájt RAM-mal hozták forgalomba, a Pilot 1000-t még kisebbel (csak 128 kilobájtnyival). A Palm Pilot, ez a zsebben hordható kéziszámítógép a maga csekély funkcionalitásával is gyorsan igen népszerűvé vált főként azért, mert a napi teendőket, jegyzeteket bármikor szinkronizálni lehetett az asztali számítógéppel. A Palm Pilot a PDA-k második nemzedékének szabványává vált: - -- szinkronizáció az asztali géppel,

• érintésérzékeny kijelző (hogy egyszerű legyen az adatbevitel),
• gyors és jól működő kézírás-felismerés
• letisztult, egyszerű, célratörő szoftverek

A Pilothoz különböző külső eszközöket lehetett csatlakoztatni, s azokkal használhatósága tovább növekedett. Egyszerű funkcionalitásával és kezelhetőségével kivívta a felhasználók elismerését. Az első évben egymillió Palm Pilotot adtak el, s ez igazi csúcs, hiszen gyorsabb volt a felfutása, mint a Sony cég első Walkmanjének: az másfél év alatt érte el az 1 millió darabos eladási álomhatárt.

Később egy jogi vita miatt a Palm Pilot nevét Palmra változtatták. Közben folyamatosan fejlődött a Palm OS operációs rendszer, de az sohasem akart a PC-s világban hódító Windows-szerű felhasználói felületet. Továbbra is az egyszerű kezelhetőség volt a cél. A sikerben kulcsszerepet játszott a nyílt hardver- és szoftverarchitektúra; 1997-ben 2000 fejlesztő készített megszámlálhatatlanul sok alkalmazást a Palm OS-ra. 2001 januárjában a fejlesztők száma már 140 ezerre nőtt. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a Palm az időközben egyre erősödő versenytársak között is megőrizte vezető szerepét a PDA-k piacán.

A Palm gépekkel párhuzamosan az európai kontinensen is piacra került az angol Psion cég első menedzser kalkulátor kinézetű (széthajtható és billnetyűzettel is rendelkező gép) PDA-ja, a Psion Series 3a. Míg a Palm főként Amerikában, addig a Psion Európában hódított. A Psion gépekkel együtt fejlődött az akkor még EPOC névre hallgató Unix alapokkal rendelkező mobil operációs rendszer platform. Sajnos a nagy piaci nyomás, a színes és multimédiás gépek megjelenése és több neves gyártó PDA piaci belépése után a Psion már nem tudott versenyben maradni. Utolsó gépei között volt a Psion 5mx, Psion Revo Plus, Psion Series 7 és a NetBook. Miközben az EPOC rendszer elérte az ER5 verziószámot, majd az EPOC-ra alapozva létrejött a Symbian konzorcium és a Symbian platform.

Windows, Palm, Symbian

Miközben a Palm sikert sikerre halmozott, a Psion az európaiak körében hódított, a Microsoft is nagy lehetőséget látott a PDA-üzletben, és beszállt a versenybe. Első operációs rendszere a Windows CE volt, a későbbi Pocket PC a tenyérgépek harmadik nemzedékének lett az operációs rendszere. Ma már pedig a Windows Mobile for Pocket PC 2003 névvel fémjelzett rendszere a legújabb PDA-kat vezérli.

Ezeknek a gépeknek látványos színes megjelenítőjük volt, multimédiás képességeik és sok más olyan tulajdonságuk, amely már nemcsak a szemet kápráztathatta el, hanem a fület is gyönyörködtethette. Ezt persze a Palm sem nézte tétlenül: elkészítette a Palm III sorozatot, több memóriával, infravörös kapuval, még kompaktabb mérettel, s a IIIc-t már színes megjelenítővel. Eközben a Windows CE-t egyre kevesebb hardvergyártó támogatta. A Windows CE operációs rendszerbe túl sok mindent szerettek volna belefoglalni, holott a vásárlók csak az egyszerűen kezelhető, célratörő alkalmazásokat keresték a kéziszámítógépekben. Ebben az időben kezdődött meg a két cég, a Palm és a Microsoft csatája a tenyérgépekben alkalmazott operációs rendszerek uralmáért. Ezek a gépek ma már mobiltelefonok, tenyérgépek és internethez kapcsolódó minieszközök.

Mindhárom cég (akkor még főként Psion, a Palm és a Microsoft) tudta, hogy ez hatalmas, egyelőre kiaknázatlan piac, és előbb-utóbb minden ide szánt eszköznek operációs rendszerre lesz majd szüksége. A tét tehát mindmáig hatalmas. Mostanáig a PDA-k piacán három szereplő uralkodott, s mindhárom a licencelhető operációs rendszerével vált naggyá. A Palm, a Microsoft és a Symbian operációs rendszere együtt lefedi a mai PDA-piac 95 százalékát; lényegében tehát Palm OS, Pocket PC és Symbian OS alapú gépeket különböztethetünk meg.

Rövid fejlődéstörténet

Eredetileg a PDA-kat az asztali számítógépek kiegészítésére hozták létre abból a célból, hogy az ezeken az eszközökön tárolt adatok, dokumentumok mindig "kéznél" legyenek, akkor is, ha a felhasználó úton, terepen van, vagyis esélye sincs arra, hogy egy asztali számítógép közelébe jusson.

A PDA-k az elmúlt 5 évben azután rohamos fejlődésen estek és esnek keresztül napjainkban is. Egyre inkább kezdenek hasonlítani a laptopokra vagy inkább azt mondhatnánk, hogy egyre inkább közelítenek annak funkcionalitásához. Míg a laptopok egyre kisebbek lesznek, addig a PDA-k egyre többet tudnak, egyre nagyobb a teljesítményük és egyre szélesebb területen alkalmazhatók.

Ma már egy csúcs-kategóriás PDA akár 520 MHz sebességű Intel Xscale processzorral, 480 x 640 pixele, 18 bites színmélység megjelenítésére képes kijelzővel, 128 MB beépített memóriával, Bluetooth és WiFi rádióval is rendelkezhet. No és persze memóriabővítő foglalattal, amibe memóriakártyákon kívül egy I/O perifériák is illeszthetők. Ezek a tulajdonságok hihetetlenül sokoldalú felhasználását teszik lehetővé a PDA-knak.

A fejlődésnek talán csak a méret fog határt szabni, hiszen még most is napról-napra hallani újabb fejlesztésekről a PDA-k világában.

Felhasználhatóság

A PDA-k napjainkban számos funkcióval rendelkeznek és sokrétűen alkalmazhatók, mint például: dokumentumok olvasására, tárolására, kezelésére, elektronikus könyvek olvasására, internet elérésre (web böngészés, ftp elérés, ICQ, stb.), e-mail lekérdezésére és küldésére, zenehallgatásra, természetesen játékra és egyre inkább GPS navigációra.

A legtöbb felhasználó elvárásainak megfelelően ezernyi program közül is választhat, de már az alapértelmezetten a készüléken levő programokkal is megoldható a legtöbb magán és irodai jellegű feladat. Az PDA-k legfontosabb alapszoftvereit gyűjtő néven PIM, azaz Personal Information Management (Személyes Információ Kezelő) alkalmazásoknak hívjuk. Ez a négy legfontosabb alap szoftver, ami platform függetlenül minden gépen megtalálható más-más néven, a Naptár, a Telefonkönyv (Címjegyzék), a Tennivalók és a Jegyzettömb. A rengeteg telepíthető program között vannak szótár-, térkép-, projekt management-, irodai-, adatbáziskezelő-, multimédiás- és egyéb hasznos szoftverek.

A szoftverek nagy többsége már gyárilag telepítve van a PDA-k ROM (Read Only Memory) tárolójába, azokat nem kell megvásárolni, egyszerűen csak el kell kezdeni, használni őket. Ezen megoldás előnye, hogy nem lehet "elrontani" vagy véletlenül letörölni őket, így a PDA teljes "emlékezetvesztése" után is rendelkezésre állnak. További előny, hogy a kéziszámítógépekre kevés internetes veszedelem (vírusok, trójaiak, férgek, stb.) leselkedik, így a legtöbb felhasználó eleve jó eséllyel kerüli el a fertőzést.

Ahhoz, hogy a PDA ne felejtse el a belé táplált adatokat, hardverének folyamatos energiaellátásra van szüksége. Ezt a tenyérgépekbe épített fix, vagy a mobiltelefonokhoz hasonlóan cserélhető akkumulátor biztosítja. Ezekkel az akkumulátorokkal a mai PDA-k egy feltöltés után 3-7 napig bírják a strapát. Ügyelni kell arra, hogy a gép akkumulátora ne merüljön le teljesen, mert akkor már csak egy ún. backup elemről működik és ha az is lemerül, akkor a felejtő tárolóba (RAM - Random Access Memory) mentett információk törlődnek a PDA memóriájából.

Nem is olyan régen még a PDA-k egyik legnagyobb hátrányát a készüléken történő adatbevitel nehézkes módja jelentette. Ez a probléma azonban napjainkra már megszűnt, hiszen a készülékekre számos, akár testre szabható kézírás-felismerő szoftver készült, de külső billentyűzetek is széles választékban állnak a felhasználók rendelkezésére. Nem szabad elhanyagolni azonban a PDA azon tulajdonságát sem, hogy számos és rendkívül izgalmas játékprogram készül, a különböző operációs rendszereket futtató kéziszámítógépekre, felhasználóik legnagyobb örömére. A mobiltelefonokon futtatható változatoknál sokkal nagyobb felbontásnak és jobb hangminőségnek köszönhetően, lényegesen jobb játékélményt nyújtva.

Természetesen, akik a multimédiás téren (játék, zene, video) is ki akarják használni PDA-jukat, azoknak nem a legolcsóbb modellek közül kell választaniuk, bár a manapság elterjedt eszközök nagy többsége képes megfelelni ezen elvárásoknak is.

Üzleti célú felhasználás

A PDA-k széleskörűen használhatók a munkahelyeken is, és ma már szinte csak a képzelet szabhat határt egy-egy géptípus munkára fogásában. Főleg azoknak van szükségük PDA jellegű eszközökre, akik állandóan mozgásban vannak, és sok információval dolgoznak, például egy nagyvállalat munkatársainak vagy más megközelítésben azoknak, akiknek ünnep- vagy munkaszüneti napokon is döntést kell hozniuk, s ahhoz friss információra van szük- ségük. A munkahelyi feladatok megkönnyítéséhez persze a hardver önmagában nem elég; fontos a gondosan kiválasztott, a PDA-k üzleti célú felhasználását eleve tekintetbe vevő szoftverkörnyezet is. Az ilyen környezet mindjárt egyszerűbbé is teszi a folyamatos kapcsolattartást. Kéziszámítógéppel főleg azért lehet pontosabb a munkavégzés, mert a vezetők megkövetelhetik az alkalmazottaktól a naprakészséget (sőt a percre- készséget is) azt, hogy tisztában legyenek éppen esedékes teendőikkel (megbeszélések, piaci információk); s ha a PDA felhasználója a távoli elérésre is jogot kapott, akkor a PDA mindig figyelmeztetheti őt egy feladat elvégzésére vagy a következő értekezlet fontosságára még akkor is, ha már több napja távol van a központtól. Úgy tűnhet, hogy a PDA csak az egyéni produktivitást növelhetné, holott a csoportmunkát is hatékonyabbá teheti, mivel központilag összehangolható vele bizonyos előre meghatározott munkacsoportok időbeosztása.

Utószó

A kéziszámítógépekről hosszasan lehetne még írni, pláne ha a cél - amint azt írásunk utolsó része is reprezentálta - bemutatni a felhasználhatóság sokrétűségét. Pontosan ezért a kedves olvasónk arra buzdítjuk, hogy merüljön ebben az izgalmas világban, amit a tenyérgépek, kütyük és ketyerék jelentenek a számunkra!